Új Városháza

Állami közintézményben civil békekongresszus.

A neoreneszánsz stílusú épületet 1870 és 1875 között építették fel. A kor legjelentősebb és nagy rutinnal bíró magyar művészei és mesterei közül kértek fel alkotókat. Az építész Steindl Imre (a Parlament építésze is) volt. Az öntöttvas szerkezetű lépcsőházat korinthoszi oszlopok díszítik, amelyeket a tervek alapján a Ganz-gyárban készítettek. Dísztermét Lotz Károly, korának egyik legfoglalkoztatottabb festőművésze (Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, az Operaház, a Szent István Bazilika és a Parlament falfestményeinek is ő az alkotója) által készített freskók díszítik. Amióta az elkészült középületet átadták, mind a mai napig, a Fővárosi Közgyűlés ülésezik benne. Ebben az épületben, s ezen belül is a Lotz-teremben tartotta ülését a VII. Nemzetközi Békekongresszus 1896. szeptember 18-23. között.

“… feladat: közvéleményt teremteni a békeszeretet számára – A közvélemény erős hatalom.”
_{– Jókai}

Türr István elnökölt. Díszvendég volt Bertha von Suttner, aki 1905-ben az első női Nobel Béke díjazott lett. A kongresszus résztvevői: 150 külföldi, 50 osztrák, valamint 80 magyar küldött. Képviseltette magát 10 akadémia, 9 irodalmi békeegyesület. A megjelentek összesen 800 békeegyesületet képviseltek. Azaz 800 civilszervezet találkozhatott és tanácskozott e neves és előkelő fővárosi középületben.

Kérdés: Mit mond számodra az, hogy civilszervezetek a Fővárosi Közgyűlés épületében tartottak kongresszust a békéről?

Pihenőhelyek: a Fővám téri Nagycsarnok emeleti kifőzdéi, a Váci utca éttermei, teázói, kávézói.