DocuArt

Egy civilszervezet, 500 dokumentumfilm és 300 négyzetméter:
A DocuArt Filmművészeti Központ a kulturális és társadalmi sokszínűségre hívja fel a figyelmet. Ezek elfogadását és a békés együttélést támogatja munkájával.

Egy egykori lovaskocsiszín (Ybl Miklós tervei alapján épített neoreneszánsz épület), mely hajdan báróknak és grófoknak volt téli rezidenciája, s melynek pincéje, egyes lakók szerint, Ferenc József politikai foglyainak börtöneként hasznosult, ma egy 300 négyzetméteres filmművészeti központnak ad itt helyet. Itt találta meg otthonát a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány által létre hozott DocuArt is, azaz az Első Magyar Dokumentumfilm-gyűjtemény és Mozi. Az Alapítvány létrehozói ezzel a nonprofit szolgáltatással a közönség számára széles körben megtekinthetővé kívánják tenni a magyarországi dokumentum-, kísérleti- és rövidfilmek jelentős részét. Ezzel az intézmény egyedülálló kulturális értéket képvisel.

“1998-tól közel ötszáz filmet gyűjtöttünk össze.”
_{– Füredi Zoltán}

A DocuArt egy igazi filmes központ, ahol a filmkészítők, a filmek iránt érdeklődők és filmet tanuló diákok egyszerre érezhetik magukat otthon. Ahol nem csak nézni lehet a filmeket, hanem csinálni, beleszólni is. Mindenkinek!

Alapelvek:

1. A nézőnek joga van hozzáférni az adójából támogatott filmekhez.
2. Minden magyar film számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy eljusson közönségéhez.
3. A dokumentumfilmeket ugyanazokon a csatornákon és a forgalmazás jól bevált módszereivel kell terjeszteni, mint a játékfilmeket.
4. A dokumentumfilm „helye” nem csupán a televízió.

Az alapítvány együttműködik más civil szervezetekkel is, melyek szintén az interkulturalitás, az inklúzió és az együttélés mellett tették le voksukat.