Csak egy sarokra a forgalmas Múzeum körúttól: természet, játék, kultúra – pihenés.

A Belváros legrégibb kertje. Bérházak között rejtőző, franciás hangulatú zöld parkocska, kis ékszerdoboz. Pihenőhely a belváros űzött vándorának. A forgalom zaját itt gyerekzsivaj és kacagás váltja fel. Rendszeres látogatói között tipikusan kétféle embercsoportot különböztethetünk meg: a gyerekeket a környező iskolákból, akik felszabadultan játszanak, míg szüleik vagy tanáraik félszemmel vigyázva őket beszélgetnek, és az egyetemistákat, akik a közeli bölcsész- vagy jogi karokról, a tudományok alól egy-egy órára felszabaduló idejükben szendvics-ebédet majszolnak a padon, sütkéreznek a nyugalomban.
Egy kávézó a park egyik sarkánál nyitotta meg teraszát. Pihenésre, laza diskurálásra csalogató székekkel, asztalokkal várva a vendégeket a park bejáratánál.
A kertet 1932-ben rendezték, és közkertté nyilvánították. A Károlyi palotához tartozott, innen kapta nevét is. A palota és a hozzá tartozó terület a 1768-ban került a Károlyi család birtokába, és maradt 1932-ig.
A mai kertben áll az 1848-as Irányi Dániel szobra, Kallós Ede alkotása. A palotában működik a Petőfi Irodalmi Múzeum, kertjében Palotakerti esték címmel szabadtéri színpadi előadásokat tartanak nyáron.
Irányi Dániel (1822 – 1892) az 1848-as események egyik jelentős alakja (Pesti Kör, Ellenzéki Kör, Közcsendi Választmány, országgyűlési képviselő, kormánybiztos). 1886-ban alapító elnöke lett az Erkölcsnemesítő Egyesületnek. Kitartó küzdelmet folytatott a teljes vallásszabadság megvalósításáért és a polgári házasság bevezetéséért.

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
_{– Petőfi}

Kérdések: Hol leled meg te a békét?
Milyen mindennapi tevékenységben, esetleg mely helyen találsz te békét ez életedben?

Pihenőhelyek: maga a kert!, a sarki presszó, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Egyetem tér kávézói.

Nevek és névtelenek. Országirányító intézmény a régmúltból, nemzetközi diplomaták, fényes politikai egyeztetések a világbékéért. És emberek a közelmúltból: üldözöttek és megmentőik.

A mai Olasz Kultúrintézet épületében korábban (1866-1902) a Magyar Képviselőház – Régi Országház működött.
Itt ülésezett az 1896 szeptemberében az Interparlamentáris Unió. Az európai parlamentek, beleértve a magyart is, összesen 433 taggal képviseltették magukat. A parlamenti ülést Széll Kálmán nyitotta meg szeptember 22-én. Az Interparlamentáris Unió ülése közvetlenül követte a VII. Nemzetközi Békekongresszust, amelynek az Új Városháza adott otthont. Az Interparlamentáris Unió ülésére a kormányok delegálták képviselőiket, míg a Békekongresszuson a béke elkötelezett hívei, különböző békeszervezetek delegáltjai osztották meg gondolataikat, kezdeményeztek nemzetközi együttműködéseket.

“Vajjon nem szerethetjük-e a hazát a nélkül, hogy szomszédainkat gyűlöljük… ?”
_{– Kemény}

Giorgio Perlasca (1910 – 1992) az 1920-as években támogatta a fasizmust, Franco oldalán önkéntesként harcolt a spanyol polgárháborúban. A későbbi történések miatt kiábrándult a fasiszta eszméből. 1942 októberétől Budapesten dolgozott. A német megszállást követően aktívan részt vett a Magyarországon diplomáciai szolgálatot teljesítő embermentők munkájában, Raoul Wallenberggel, Carl Lutz-al és Ángel Sanz-Briz-vel együtt. Spanyol állampolgárság és védlevél ügyintézését végezte magyar üldözött zsidók részére, valamint védett házakat szervezett és vigyázta az ott élőket. Később magát diplomatának kiadva állított ki menleveleket és szabadított ki embereket nyilas házakból. 1988-ban kapta meg Pádovában az Igazaknak járó kitüntetést Izrael Államtól, 1989-ben pedig a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét a Magyar Államtól.

Kérdés: Mit gondolsz a politika és a békeaktivizmus kapcsolatáról?

Pihenőhelyek: maga az Olasz Intézet, a Múzeum körút kávézói, a Nemzeti Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara.

Sportdiplomácia és oktatás a békéért.

Az egykori Nemzeti Tornaegylet, ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karához tartozó Testnevelési Csoport épületén található 2 emléktábla. Az egyik az épületről, a másik az „Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottságról” mesél.

1863-ban Matolay Elek, Szontágh Ábris dr. és Bakody Tivadar dr. létrehozták a Nemzeti Tornaegyletet. A civilszervezet hivatalosan a magyar nyelvet használta. A Tornaegylet sikeres működését koronázta meg, hogy 1870-ben civil adakozásból megépült az itt található első pesti nyilvános tornacsarnok. Így a tornatanítók képzése intézményesült. Szakmai irányítással néhány év alatt több, mint 800 okleveles tornatanítót képeztek ki.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hazánk harmadik, legrégebben (1895) megalakult, és ma is működő társadalmi (civil-) szervezete. A nemzeti bizottságok között hatodikként jött létre a világon (francia, görög, amerikai, német és ausztrál bizottságokat követően). A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak megalakulásakor (1894. június 23.) volt magyar tagja Kemény Ferenc személyében, aki a magyar bizottságnak is titkára lett. A MOB a Nemzeti Tornaegylet épületében alakult meg.

“Legyenek tanítványaik vezetői az igaz és a jó keresésében.”
_{– Kemény}

Kemény Ferenc (1860-1944) széles látókörű pedagógus, sportdiplomata, aki a XIX. századi magyar polgári békemozgalom legnagyobb alakja. A „szürke eminenciás” mozgatója és meghatározója volt a hazai és nemzetközi békemozgalomnak, a békeoktatásnak. Kezdeményezője békekonferenciáknak és béke szervezeteknek. Coubertain báró barátja volt, szellemi társaként dolgozott vele együtt azon, hogy az újkori olimpiai játékokat életre hívják. A nemzetközi és a hazai olimpiai bizottságnak is tagja volt. Az első olimpián ő vezette a magyar küldöttséget, s azon 5 fő között volt, akik a játékok vitás kérdéseiben döntöttek.
Az 1906-ban írt ‘A béke-probléma megoldásának egyik módja; a Világakadémia ; A háború philosophiája’ című művét felterjesztették Nobel díjra. A tudós professzor a nyilas hatalomátvétel után, élete 84. évében, feltehetőleg maga vetett véget életének – inkább, mint hogy gettóba vonult volna.

Kérdések: Szerinted a békét hogyan érdemes oktatni?
Mit jelent számodra a békeoktatás?

Pihenőhely: a közeli Mikszáth tér kávézói

Jelen és múlt: sajtó/szabadság, civil aktivizmus és találkozási pont.

A Palotanegyed egyik hangulatos, főleg a fiatalok által kedvelt tere. 1911 óta viseli Mikszáth Kálmán nevét. Kedveltek a tavasztól őszig tartó időszakban szabadtéri teraszai, éttermei, kávézói, s a Krúdy Gyula utca multikulturális üzletei.

Itt üzemelt 1989-1995 között a kultikus emlékű “Tilos az Á” klub, mely a rendszerváltás időszakának liberális szellemiségű underground szórakozóhelye volt. Németh Vladimir, Vova hozta létre, s ezzel a Mikszáth Kálmán teret a XX. századi egyetemes kultúra jeles helyszínévé, illetve a rendszerváltásra készülődő Magyarország fiataljainak első legális találkahelyévé tette. Itt ünnepelték az orosz kivonulást Frank Zappával, itt indult be kalózadóként a Tilos Rádió. Halász Péter idehozta Jean-Michel Verret-t, aki diavetítők segítségével New York-i utcaképet festett a földszinti terem hátfalára. Számos, ma is jelentős előadó indult innen: Kispál és a Borz, Korai Öröm, DJ Palotai, Quimby, Soma, Tereskova, TÁP Színház, Vajdai Vilmos, Szabó Győző… stb. Persze mindez zavarta a polgári utcaképet. Támadások érték a helyet, a rendőrség többször razziázott, majd 1995-ben hatóságilag bezárták. Ezzel együtt, az innen indult művészek és mi is gazdagabbak lettünk, hogy volt egy hely és egy ember, aki itt szabadon mert gondolkodni.
Helyén ma Zappa Caffe néven bár működik, s benne a New York-i utcakép megcsodálható.

A gondolatok szemtelenek, és nem engedik magoknak azt mondani: “Takarodjatok innen!”
_{– Mikszáth}

Szabad gondolkodó volt Mikszáth Kálmán (1847-1910) is. Szobra a téren található (alkotója: Kocsis András; 1960).
Mikszáth jogász, író országgyűlési képviselő volt. 1896-ban a Budapesti Újságírók Egyesülete elnökévé választotta. Az egyesület fő célja a sajtószabadság védelme, az újságírók munkáját segítő jogi környezet kialakítása volt. Alapítója volt az Országos Hírlapnak. Képviselősége alatti tapasztalatait Országgyűlési karczolatok címmel adta közre. Érzékenyen reagált a közéletre, annak visszásságaira. Gazdag írói munkásságán keresztül remek portrékat írt a korabeli közszereplőkről, humorral rajzolt körképet a társadalomról. Tudósításai a demokrácia, a közélet tisztasága érdekében íródtak.

Kérdések: Mit veszel észre, hol találhatók ma a szabadon gondolkodó közéleti szereplők?

Pihenőhelyek: A tér kávézói, sörözői.

Egy civilszervezet, 500 dokumentumfilm és 300 négyzetméter:
A DocuArt Filmművészeti Központ a kulturális és társadalmi sokszínűségre hívja fel a figyelmet. Ezek elfogadását és a békés együttélést támogatja munkájával.

Egy egykori lovaskocsiszín (Ybl Miklós tervei alapján épített neoreneszánsz épület), mely hajdan báróknak és grófoknak volt téli rezidenciája, s melynek pincéje, egyes lakók szerint, Ferenc József politikai foglyainak börtöneként hasznosult, ma egy 300 négyzetméteres filmművészeti központnak ad itt helyet. Itt találta meg otthonát a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány által létre hozott DocuArt is, azaz az Első Magyar Dokumentumfilm-gyűjtemény és Mozi. Az Alapítvány létrehozói ezzel a nonprofit szolgáltatással a közönség számára széles körben megtekinthetővé kívánják tenni a magyarországi dokumentum-, kísérleti- és rövidfilmek jelentős részét. Ezzel az intézmény egyedülálló kulturális értéket képvisel.

“1998-tól közel ötszáz filmet gyűjtöttünk össze.”
_{– Füredi Zoltán}

A DocuArt egy igazi filmes központ, ahol a filmkészítők, a filmek iránt érdeklődők és filmet tanuló diákok egyszerre érezhetik magukat otthon. Ahol nem csak nézni lehet a filmeket, hanem csinálni, beleszólni is. Mindenkinek!

Alapelvek:

1. A nézőnek joga van hozzáférni az adójából támogatott filmekhez.
2. Minden magyar film számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy eljusson közönségéhez.
3. A dokumentumfilmeket ugyanazokon a csatornákon és a forgalmazás jól bevált módszereivel kell terjeszteni, mint a játékfilmeket.
4. A dokumentumfilm „helye” nem csupán a televízió.

Az alapítvány együttműködik más civil szervezetekkel is, melyek szintén az interkulturalitás, az inklúzió és az együttélés mellett tették le voksukat.