Romkocsma, Kertmozi és Termelői piac egy helyen.

A Szimplaság az alapítók szerint egy kísérlet arra, hogy Budapesten (azóta már Vácon és Berlinben is) kiderüljön, lehet-e piaci alapon rétegkultúrát finanszírozni. A kilátástalannak tűnő építkezéseket túlélni. Kiegyensúlyozottan működő konyhát vinni. Kertmoziban saját forgalmazású filmeket vetíteni. Animációs filmfesztiválokat szervezni. A válasz egyelőre igen.
Keresetlen stílusával, a rétegkultúrák iránti nyitottságával és azzal, hogy nem a közvélekedésben élő vendéglátós arcok, hanem bölcsész fiatalok nyitották 2002-ben, iskolát teremtett, és ma 25 hasonló hely működik a környéken.
A Szimplakert posztmodern művelődési otthonként azonosítja magát, évi majdnem egymillió látogatóval, filmfesztiválokkal, kiállításokkal, színházzal, őstermelői piaccal, bringás bolhapiaccal, tehetség-segítéssel – 1400 négyzetméteren. Nyugdíjasoknak fél áron.

Bede Márton, újságíró szerint a Kazinczy Budapest egyik legkozmopolitább pontja. Mindössze négy utcát keresztez, ezzel együtt egymástól karakteresen elkülönülő kis szakaszai vannak, egyedülálló módon, kanyarral tarkítva. A Kazinczy, Dob és Wesselényi utca közti szakasza az egyetlen hely Budapesten, ahol az embert ugyanaz az érzés fogja el, ami az összes mediterrán város középkori magját izgalmassá teszi – nem tudni, mi van a kanyar után. A környező utcák történelme leginkább zsidó történelem. Itt van az ortodox zsinagóga és a Carmel étterem, ráadásul még egy kóser pizzéria is, ami inkább kuriózumként értelmezhető.

“A más szabadságát tiszteli, aki szabad akar lenni.”
_{– Kazinczy}

Kérdések: Neked melyik a kedvenc közösségi tered? Miért?
Mit gondolsz, hogy kapcsolódik ez az állomás a békéhez?
Mit jelent számodra a béke ezen aspektusa?

Pihenőhelyek: Maga a Szimplakert. A Kazinczy utcában és környékén számolatlan bár és szórakozóhely üzemel. Az egyetlen közösségi kezdeményezésű vigalmi negyed Pesten.

Egy nő és céljai – jótékonyság és segítség a rászorulóknak.

Az első nő, akinek Budapesten szobrot állítottak, és még életében. 1889-ben avatták fel a szobrot a Budapesti Szegény Gyermekkert Egylet épületében, mely szervezet később költözött az Akácfa utca 32-be, s vele együtt a mellszobor is. Ma itt, a kapualjban található a posztamens – összefirkálva, elhagyatottan és szobor nélkül. Ez utóbbi a Zsidó Múzeumban található.

1898-as halálának híre futótűzként terjedt a városban. A tudósítások szerint, annyian voltak temetésén, mint Kossuth Lajosén.

“Egyszerű zsidó nő. Valláskülönbség nélkül százezer embernél
többel tett jót… ”
_{– Függetlenség című lap}

Bischitz Dávidné Fischer Johanna vagyonos asszony volt. Családi és vallási háttere, személyes elköteleződése mind támogatta abban, hogy a rászorulókat segítő céljait megvalósítsa. Már fiatalon sebesült katonákat ápolt. 1866-ban alapította meg több nőtársával és Meisel főrabbival a Pesti Izraelita Nőegyletet, mely később a város legjelentősebb jótékonysági intézménye lett. Ez volt az ország első nőegylete, s mintául szolgált a hamarosan létrejövő többinek, katolikusoknak, reformátusoknak. Létrejöttéhez hozzátartozik, hogy az akkori, növekvő Budapest egyre súlyosabb szociális helyzetbe került, sok volt a szegény, rászoruló ember és árva gyerek. Progresszív és előrelátó módon támogatta a nőket, épített kapcsolatot számos más nőegylettel, 30-nál több egyesületben munkálkodott.

Karizmatikus, intelligens és együttérző nőként, kiváló szervezőként és kapcsolatteremtőként jelentős támogatókat szerzett az általa és az egylet által létrehozott további intézmények és támogatottjaik számára. Az egylet Leány-Árvaházat és -Árvamenhelyet is nyitott. 1869-ben pedig kóser népkonyhát indítottak, mely felekezettől függetlenül juttatott az éhezőknek. Eleinte 30 emberre főztek, majd 1896-ban már több mint 140 ezer ember étkezett itt (forr.: Bóka B. László, Erzsébetváros).
I. Ferenc József császár nemesi rangot adományozott a családnak, elismerve Johanna szociális munkásságát. Valamint a szerb király és a belga uralkodóház is kitüntette.
Ma a VII. kerületi szociális szolgáltatóközpont viseli nevét.

Kérdések: Mit gondolsz miért tűnt el innen a szobor?
S miért néz ki ma így a helye?

Pihenőhely: kávézók a környező utcákban, a Kéthly Anna tér vagy a Klauzál tér parkja

A felújított Kazinczy utca információs központja.

A nagy történelmi múlttal bíró Kazinczy utcában változatos ifjúsági és kulturális élet is zajlik. Ide járnak pszichológiát tanulni, itt van a tanárképző kar és az Elektrotechnikai Múzeum is.
A 2011-ben átadott, a Wesselényi és Dob utca között is kicsinosított utcában felújították az Ortodox Zsinagógát, az Elektrotechnikai Múzeumot és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának auláját is.
A Kazinczy u. 34. szám alatti Kazimír Pont a Zsidónegyed új információs pontja. A „Kultúra Utcája” uniós projekthez csatlakozva Erzsébetváros építészeti és kulturális örökségét mutatja be helyi lakosoknak, valamint belföldi és külföldi turistáknak. Belső Erzsébetváros múltjáról és jelenéről kínál naprakész útmutatót. A Kazimír Házba betérő vendégek az általános turisztikai információk mellett, a kerület szórakozási- és kulturálódási lehetőségeiről, programjairól is tájékoztatást kapnak. Rendszeresen szerveznek koncertet, kiállítást, irodalmi estet és gyerekprogramokat. Szépirodalmi, kultúrtörténeti, ismeretterjesztő és gasztronómiai könyveket árusítanak, amelyek elsősorban Belső-Erzsébetváros nevezetességeit, történetét mutatják be.
A Kazimír név a szláv Vladimir névből származik. Középkori orosz-dán kapcsolatok révén terjedt el Skandináviában és nyugaton is Voldemar, vagy Waldemar alakban, hatalmat és békét egyaránt jelent. A Kazimír mai magyar alakja a Kázmér. Többi változatának jelentése is a béke fogalma körül forog. Jaromir a friss vagy tavaszi békét, Ljubomir kedves békét, Bogumir pedig isteni békét jelent.

“A sólet mindig úgy sikerül, amilyen a kedves vendég”
_{– zsidó közmondás}

Kérdés: Szerinted hogyan segíti a különböző kultúrák történetének megismerése az előítéletek mérséklését?

Pihenőhelyek: A szomszédos Kazimír étteremben hétköznaponként a reggeli órákban fél áron kaphatók a kávék.

A svájci mintabürokrata, aki 8000 helyett több tízezer embert mentett meg.

Carl Lutz (1895 – 1975) svájci származású diplomata 1942-ben került Budapestre. A svájci mellett ő képviselte a brit és az amerikai érdekeket is. A legsötétebb időben kollektív útlevelek, majd a nyilas hatalomátvételt követően védlevelek kiállításával, és az üldözöttek védett házakba juttatásával mentett embereket. Közreműködésével 76 lakóház kapott svájci védelmet Budapesten. Ezek egyike a Vadász utca 29. alatt található Üvegház (ma Carl Lutz emlékszoba található itt), ahol körülbelül 3000 zsidó ember talált menedéket. A magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján 8000 ember kivándorlásához állíthatott ki megfelelő védettséget biztosító papírokat. Szándékosan félreértelmezve a megállapodást, a 8000 egyén helyett 8000 családra vonatkoztatta azt; ennek megfelelően további több tízezer ilyen védlevelet adott ki.

“Magunktól fedeztük fel, mi történik körülöttünk!”
_{– Gertrud, Carl Lutz felesége}

A megmentettek száma egyes becslések alapján több mint 60 ezerre tehető. Járt az óbudai téglagyárban, a Duna-partra embert menteni, s a Hegyeshalom felé tartó halálmenetekből kiragadta, akit tudott. Együttműködött más diplomáciai képviselet munkatársaival, Raoul Wallenberggel, Angelo Rotta apostoli nunciussal és Friedrich Bornnal, aki a Vöröskereszt nemzetközi bizottságát képviselte.
1965-ben kapta meg a „Világ Igaza” címet. 1975-ben hazájában teljes csendben halt meg egy berni öregek otthonában.
Ha Sztehlo Gábor szobrától (XI. állomás) e parkig a Rumbach Sebestyén utcán jutunk el, útközben, a 7-es szám előtt, a járda aszfaltjában egy rézlemezt láthatunk. Botlatókőnek vagy emlékező macskakőnek nevezik. Rajta: Itt lakott / Schreiber József / sz. 1915 / kényszermunkásként / Nagycenken / megölték / 1945 januárjában Budapesten és más magyarországi és európai városban is több botlatókövet találhatunk az utcákat járva. Ezek Gunter Demnig német szobrászművész akciósorozatának részei, mellyel felhívja figyelmünket a II. világháborúban elhurcolt, megölt emberekre: adjunk tiszteletet nekik.

Kérdés: Szerinted mitől függ az, hogy van, akiről megemlékezünk, (még hőst is faragunk belőle), s van, akiről „elfelejtkezünk“?

Pihenőhelyek: A közeli Madách tér, a Dob utca és a Gozsdu-udvar kávézói, bárjai.

Vallási tolerancia és gyerekmentés.

Deák téri Evangélikus templom (építés ideje: 1799 – 1808, tervezte: Pollack Mihály) falán az emléktáblák között egy II. József türelmi rendeletére (1781) emlékeztet. Az unitárius, reformátusok, evangélikusok és ortodox vallások hívei semmiféle hátrányt nem szenvedhettek ettől kezdve. A rendeletet a tolerancia és a birodalom egységesítésének szándéka hívta életre. Ugyanebben az évben 83000 magyar zsidó ember helyzetét is rendezték, valamint a cenzúra az egyház kezéből egy civil intézményhez került. II. József halála előtt visszavonta rendeleteit, kivéve hármat, ebből egyik a türelmi rendelet.

E templommal szemben, a téren áll Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész szobra (Vigh Tamás – 2009). Sztehlo Gábor nevéhez kötődik a finn minta alapján létrehozott népfőiskola megszervezése (1937). A II. világháború alatt üldözötteket mentett, elsősorban gyermekeket, akik számára létrehozta a PAX gyermekotthont, és evangélikus szeretetotthonokat is szervezett.

Ő a létrehozója Gaudiopolisnak (1945) is, azaz Örömvárosnak. E budapesti „gyermekköztársaságban” a polgárok közösen ünnepeltek, könyvtáruk volt és énekkaruk, dolgoztak a közösségért. A közösség alkotmányt és törvénykönyvet fogalmazott magának. Saját pénzük „Gapo dollár” és vicclapjuk „Gapo-Matyi” volt. A gyermekotthont csak a Nemzetközi Vöröskereszt támogatta.

1945 után, a túlélő szülők elvitték a gyerekeiket, az árvák maradtak…
_{– Sárközi Mátyás}

Az otthon 1950-ig állt fenn, és ihletője volt a Radványi Géza Valahol Európában című filmjének. Embermentő tevékenységéért első magyar állampolgárként kapta meg a „Világ Igaza” címet, és a Jad Vasem-érmét.

Kérdés: Mit gondolsz, miért csak a Nemzetközi Vöröskereszt támogatta Gaudiopolist, és sem a magyar állam, sem az egyház nem támogatta?

Pihenőhelyek: A tér, a téren és a környező utcákban lévő kávézók, éttermek.

Érdekek vs. emberség, mocsok vs. bátorság, halál vs élet és könnyek, könnyek, könnyek – hála a Svéd majd Brit Nagykövetség falai között.

Az épületben ma Nagy-Britannia Nagykövetsége található. A falán emléktábla tanúskodik arról, hogy a II. Világháború alatt Raoul Wallenberg és segítői itt rejtőzködtek.

E bank-székházat 1912-ben a szecesszió, azaz kora modern stílusában tervezte Rainer Károly, a Hazai Bank Rt. megbízásából.
1944 őszétől a zsidóság helyzete folyamatosan romlott. Novemberben a Bank az épület III. emeletét – eredetileg iroda céljára – bérbe adta a Svéd Királyi Követségnek. Wallenberg gyakran megfordult az épületben, és többek számára biztosított menedéket segítőivel, a védetté nyilvánított épületben.

Wallenberget mint követségi titkárt, azzal bízták meg, hogy támogassa a budapesti zsidómentést. Az amerikai Háborús Menekültek Bizottsága és az amerikai hírszerző szolgálat választotta őt, Sven Salen gazdag hajózási vállalkozó javaslatára. E választás inkább személyes és szervezeti érdekeknek szólt.

Wallenberg valószínűleg a svájci gyakorlat példáját követte: minden svéd beutazási vízum családi vízum, és ezt a magyar hatóságok „elhitték” neki.

“A kormánnyal egyezményünk volt 5000 útlevél elismerésére… nem álltunk meg [itt].”
_{– Anger}

Növekvő befolyását elsősorban a svéd védett zsidók mentésére és élelmezésére használta fel. A mentőakcióra külügyminisztériumi engedélyt kért, és rendőrtiszti támogatást is kapott.

Wallenberg svéd útlevéllel mintegy harmincezer embert mentett meg a deportálásoktól, a biztos haláltól. Állandó életveszélyben dolgozott, végül alig féléves diplomáciai ténykedés után, 1945 januárjának közepén a szovjet hadsereg foglya lett, s útban Debrecen felé nyomtalanul eltűnt.

Az első hivatalos verzió szerint nyilasok vagy a Gestapo ügynökei gyilkolták meg. 1953-ban koncepciós pereket indítottak Szabó Károly, svéd nagykövetségi munkatárs, Stöckler Lajos, a zsidó hitközség elnöke és más emberek ellen Wallenberg meggyilkolásának képtelen vádjával. Szabadulásuk után hosszabb-rövidebb idővel ép vagy bomlott elmével haltak bele a „kivizsgálás” kínzásaiba.
1957-ben azt közölték Moszkvában, hogy Raoul Wallenberg 1947-ben a lubjankai börtönben halt meg.

Kérdés: Mit gondolsz, kinek mit lehet tenni a békéért ma?

Pihenőhelyek: Erzsébet téri park és közeli bárok.

A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, alkotója Pauer Gyula, Kossuth-díjas szobrászművész

1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-partra. A svéd követség alkalmazottja, Szabó Károly vezette fegyveres rendőrök kiszabadították az üldözötteket. Egy tanúvallomás szerint: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak, amikor a felmentés megérkezett.”
Ez a hely is, ahogy a budapesti Duna-part több pontja, brutális gyilkosságok emlékeit őrzi. A nyilasok kegyetlenségének és a magyarországi zsidóüldözésnek szimbólumává vált. A Duna-parti kivégzésekről a mai napig szélsőségesen eltérő képzetek élnek e társadalom tagjaiban. Ez az eseménysor hosszú ideig tabunak számított, talán ma is az.
A nyilascsoportok 59 nap alatt, mely az első és az utolsó kivégzés között telt el, közel 3600 főt végeztek ki. Éjszakánként a Duna-partra kísért csoportok átlagos létszáma 30 főre tehető. A legyilkoltakat a Dunába dobták. (in: Ungváry-Tabajdi, Budapest a diktatúrák árnyékában)
A kivégzőhelyek közül néhány: Szent István park, a pesti szállodasor, Ferenc József rakpart, Batthyány tér, Szilágyi Dezső tér.
A legtöbb gyilkosságot a Lánchíd pesti hídfőjénél követték el. Az áldozatok 99%-a budapesti zsidóság köréből került ki. A csillagos házakban élő, majd a gettókba költöztetett zsidók közül a nyilasok részben teljesen véletlenül, részben rablási, zsarolási szándékkal (besúgók alapján) válogatták ki azokat, akiket a nyilas házakba hurcoltak, majd onnan a Duna-partra tereltek. Alkalmanként az őket bújtató, állampolgárok is a kivégzések áldozatai lettek. (Közülük legismertebb a boldoggá avatott Salkaházi Sára nővér sorsa.)

Mindezt a hivatalos leírások 1989 előtt állított „szemérmes emlékművek” évtizedekre elhallgatták. Az antiszemita elbeszélések, zsidó- vagy cigányellenes megnyilvánulások azonban ma is megjelennek. Ugyanakkor a legújabb emlékezetpolitikai törekvéseket mutatja, hogy 2010-ben a budapesti rakpartok egyes szakaszait az embermentésben részt vevő személyekről (gróf Esterházy János, Slachta Margit, Angelo Rotta, Sztehlo Gábor, Friedrich Born, Raul Wallenberg, Nina és Valdemar Langlet, Salkaházi Sára, Jane, Haining, Carl Lutz) nevezték el.

Pihenőhely: a rakparti sétány padjai, a közeli Szabadság tér kávézói.

“Mintha szívemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”
_{– József Attila}

Türr István (1825-1908), szabadsághősből békeharcos
Bronz emléktábláját Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, és 1929-ben állíttatták fel.

Eredeti nevén Thier István az iskolapadot nem sokáig koptatta. Előbb lakatosinasnak állt, majd volt molnárinas és kőművessegéd. Önként jelentkezett katonának, amit második kérésére fogadtak el. Radeczky seregében az ekkor már Türr nevet viselő katonát hadnagyi rangba emelték, és Olaszországba helyezték. Itt részt vett a Piemont elleni harcokban és a kegyetlen milánói megtorlásban. Ennek hatására megszökött a császári seregből, és a piemontiakhoz állt át. A későbbiekben katonai pályafutása során kitartott a Monarchia ellen és a forradalom, a függetlenség mellett. A magyar szabadságharc leverése után Európa több országában is élt, s kereste az alkalmat a forradalmi vállalkozásokra.
Vakmerő katona és kalandos természetű összeesküvőként kiváló képességekkel bírt. Bánni tudott az emberekkel. Idővel olaszul, franciául, németül és angolul is beszélt, írt, tárgyalt. Túlélt börtönt, s megúszta kivégzését is.
Magas katonai tisztségig vitte. Volt Nápoly kormányzója és Viktor Emánuel szárnysegédje. Kényes diplomáciai ügyek elintézését bízták rá. Az általános amnesztia után tért vissza Magyarországra.

Ezt követően mint korszerű vízhasznosítót ismerhetjük meg. Vízi utak, csatornák és öntözőtelepek építését szorgalmazta. Tevékeny részese volt a Ferenc-, a Panama- és a Korinthoszi-csatorna építésének is. Sokat tett a hazai felnőttoktatásért is. Megalapította a központi népnevelési kört. A „Corvin Mátyás, az igazságoshoz” szabadkőműves páholy főmestere is volt.

“Olyan könnyen veszi be a szíveket, mint hajdan Palermót.”
_{– Jókai}

Élete utolsó szakaszában a béke elkötelezett hívévé vált. Nemzetközi tekintélyét és remek kapcsolatait a világbéke szolgálatába tudta állítani. Sokat fáradozott a francia, olasz és osztrák–magyar szövetség létrehozásán. A Magyar Szent Korona Országai Béke Egyesületében (székhelye a közeli Dorottya Palotában volt – V. kerület, Dorottya utca 6.) aktív választmányi tag volt. 1896-ban a Budapesten tartott VII. Nemzetközi Békekongresszus elnöke volt. Francia- és Olaszország békemozgalmában is részt vállalt. Élére állt a magyar kulturális és gazdasági mozgalmaknak, írt és alkotott a magyar gazdaság fejlődése érdekében.

Kérdések: Mit gondolsz erről az emberi életútról?
Mit gondolsz, miért ezt az utcát nevezték el róla?

Pihenőhely: Duna korzó, Vigadó tér, Vörösmarty tér padjai, éttermei.

A Duna korzón, a Petőfi szobor mögött egy görög, egy örmény és egy ukrán emlékmű között…
Furcsa magyarsággal megírt felirat, s univerzális béke-üzenet.

Emléktábla örökíti meg Sri Chinmoy (1931-2007) spirituális tanító béke iránti elköteleződését. Sri Chinmoy a mai Bangladesh területén született, s egy ashramban (spirituális közösség) nevelkedett 12 éves korától. Egész életét az emberiség szolgálatában töltötte, imáival, meditációval, zenével és képzőművészeti tevékenységével a béketeremtés eszméjét erősítette az emberek között.
Azt vallotta, hogy a kiegyensúlyozott életmód lehetővé teszi az ember számára, hogy harmóniában, békében éljen önmagával és a világgal. Meggyőződése, hogy a fizikai erőkifejtés, a sport, a kitartás, a fittség segítségével átalakíthatjuk életünket, elérhetjük általa a belső békét. 1977-ben alakult meg a Sri Chinmoy Marathon Team, amely az egész világon több száz sporteseményt és versenyt szervez világszerte a béke szellemiségét szolgálva.
Az emléktábla (Vadász György installációja – 2000) környezete egy furcsán érdekes parkot ad ki. Több emlékművel osztozik a kis zöld területen. Ezek együtt mintha valamiféle rejtélyes emlékpark és egy iskolai üzenőfal funkcióját töltenék be. Itt található egy a Pesten elhunyt görögökre emlékeztető sírkő (2006), az ukrajnai éhínség egy emlékműve (2009) és az örmény népirtásra emlékeztető sztélé (2000).
Hősök, erőszak, éhínség és béke egy helyen.
S ha megfordulunk, innen látható a Duna túlpartján, a Gellért-hegy tetején lévő Citadella és a Szabadság- szobor kettőse is. Azaz a háború és a béke újabb együttes tükröződése.

“Szeretnéd tudni
Hol a béke lakóhelye?
Elvárásoktól mentes,
Létezésedben.”
_{– Sri Chinmoy}

Kérdés: Te milyen helyzetben tetted félre elvárásaidat?

Pihenőhely: a korzó.

Állami közintézményben civil békekongresszus.

A neoreneszánsz stílusú épületet 1870 és 1875 között építették fel. A kor legjelentősebb és nagy rutinnal bíró magyar művészei és mesterei közül kértek fel alkotókat. Az építész Steindl Imre (a Parlament építésze is) volt. Az öntöttvas szerkezetű lépcsőházat korinthoszi oszlopok díszítik, amelyeket a tervek alapján a Ganz-gyárban készítettek. Dísztermét Lotz Károly, korának egyik legfoglalkoztatottabb festőművésze (Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, az Operaház, a Szent István Bazilika és a Parlament falfestményeinek is ő az alkotója) által készített freskók díszítik. Amióta az elkészült középületet átadták, mind a mai napig, a Fővárosi Közgyűlés ülésezik benne. Ebben az épületben, s ezen belül is a Lotz-teremben tartotta ülését a VII. Nemzetközi Békekongresszus 1896. szeptember 18-23. között.

“… feladat: közvéleményt teremteni a békeszeretet számára – A közvélemény erős hatalom.”
_{– Jókai}

Türr István elnökölt. Díszvendég volt Bertha von Suttner, aki 1905-ben az első női Nobel Béke díjazott lett. A kongresszus résztvevői: 150 külföldi, 50 osztrák, valamint 80 magyar küldött. Képviseltette magát 10 akadémia, 9 irodalmi békeegyesület. A megjelentek összesen 800 békeegyesületet képviseltek. Azaz 800 civilszervezet találkozhatott és tanácskozott e neves és előkelő fővárosi középületben.

Kérdés: Mit mond számodra az, hogy civilszervezetek a Fővárosi Közgyűlés épületében tartottak kongresszust a békéről?

Pihenőhelyek: a Fővám téri Nagycsarnok emeleti kifőzdéi, a Váci utca éttermei, teázói, kávézói.