Vallási tolerancia és gyerekmentés.
Deák téri Evangélikus templom (építés ideje: 1799 – 1808, tervezte: Pollack Mihály) falán az emléktáblák között egy II. József türelmi rendeletére (1781) emlékeztet. Az unitárius, reformátusok, evangélikusok és ortodox vallások hívei semmiféle hátrányt nem szenvedhettek ettől kezdve. A rendeletet a tolerancia és a birodalom egységesítésének szándéka hívta életre. Ugyanebben az évben 83000 magyar zsidó ember helyzetét is rendezték, valamint a cenzúra az egyház kezéből egy civil intézményhez került. II. József halála előtt visszavonta rendeleteit, kivéve hármat, ebből egyik a türelmi rendelet.
E templommal szemben, a téren áll Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész szobra (Vigh Tamás – 2009). Sztehlo Gábor nevéhez kötődik a finn minta alapján létrehozott népfőiskola megszervezése (1937). A II. világháború alatt üldözötteket mentett, elsősorban gyermekeket, akik számára létrehozta a PAX gyermekotthont, és evangélikus szeretetotthonokat is szervezett.
Ő a létrehozója Gaudiopolisnak (1945) is, azaz Örömvárosnak. E budapesti „gyermekköztársaságban” a polgárok közösen ünnepeltek, könyvtáruk volt és énekkaruk, dolgoztak a közösségért. A közösség alkotmányt és törvénykönyvet fogalmazott magának. Saját pénzük „Gapo dollár” és vicclapjuk „Gapo-Matyi” volt. A gyermekotthont csak a Nemzetközi Vöröskereszt támogatta.
1945 után, a túlélő szülők elvitték a gyerekeiket, az árvák maradtak…
– Sárközi Mátyás
Az otthon 1950-ig állt fenn, és ihletője volt a Radványi Géza Valahol Európában című filmjének. Embermentő tevékenységéért első magyar állampolgárként kapta meg a „Világ Igaza” címet, és a Jad Vasem-érmét.
Kérdés: Mit gondolsz, miért csak a Nemzetközi Vöröskereszt támogatta Gaudiopolist, és sem a magyar állam, sem az egyház nem támogatta?
Pihenőhelyek: A tér, a téren és a környező utcákban lévő kávézók, éttermek.
8 minutes