Érdekek vs. emberség, mocsok vs. bátorság, halál vs élet és könnyek, könnyek, könnyek – hála a Svéd majd Brit Nagykövetség falai között.
Az épületben ma Nagy-Britannia Nagykövetsége található. A falán emléktábla tanúskodik arról, hogy a II. Világháború alatt Raoul Wallenberg és segítői itt rejtőzködtek.
E bank-székházat 1912-ben a szecesszió, azaz kora modern stílusában tervezte Rainer Károly, a Hazai Bank Rt. megbízásából.
1944 őszétől a zsidóság helyzete folyamatosan romlott. Novemberben a Bank az épület III. emeletét – eredetileg iroda céljára – bérbe adta a Svéd Királyi Követségnek. Wallenberg gyakran megfordult az épületben, és többek számára biztosított menedéket segítőivel, a védetté nyilvánított épületben.
Wallenberget mint követségi titkárt, azzal bízták meg, hogy támogassa a budapesti zsidómentést. Az amerikai Háborús Menekültek Bizottsága és az amerikai hírszerző szolgálat választotta őt, Sven Salen gazdag hajózási vállalkozó javaslatára. E választás inkább személyes és szervezeti érdekeknek szólt.
Wallenberg valószínűleg a svájci gyakorlat példáját követte: minden svéd beutazási vízum családi vízum, és ezt a magyar hatóságok „elhitték” neki.
“A kormánnyal egyezményünk volt 5000 útlevél elismerésére… nem álltunk meg [itt].”
– Anger
Növekvő befolyását elsősorban a svéd védett zsidók mentésére és élelmezésére használta fel. A mentőakcióra külügyminisztériumi engedélyt kért, és rendőrtiszti támogatást is kapott.
Wallenberg svéd útlevéllel mintegy harmincezer embert mentett meg a deportálásoktól, a biztos haláltól. Állandó életveszélyben dolgozott, végül alig féléves diplomáciai ténykedés után, 1945 januárjának közepén a szovjet hadsereg foglya lett, s útban Debrecen felé nyomtalanul eltűnt.
Az első hivatalos verzió szerint nyilasok vagy a Gestapo ügynökei gyilkolták meg. 1953-ban koncepciós pereket indítottak Szabó Károly, svéd nagykövetségi munkatárs, Stöckler Lajos, a zsidó hitközség elnöke és más emberek ellen Wallenberg meggyilkolásának képtelen vádjával. Szabadulásuk után hosszabb-rövidebb idővel ép vagy bomlott elmével haltak bele a „kivizsgálás” kínzásaiba.
1957-ben azt közölték Moszkvában, hogy Raoul Wallenberg 1947-ben a lubjankai börtönben halt meg.
Kérdés: Mit gondolsz, kinek mit lehet tenni a békéért ma?
Pihenőhelyek: Erzsébet téri park és közeli bárok.