Csak egy sarokra a forgalmas Múzeum körúttól: természet, játék, kultúra – pihenés.
A Belváros legrégibb kertje. Bérházak között rejtőző, franciás hangulatú zöld parkocska, kis ékszerdoboz. Pihenőhely a belváros űzött vándorának. A forgalom zaját itt gyerekzsivaj és kacagás váltja fel. Rendszeres látogatói között tipikusan kétféle embercsoportot különböztethetünk meg: a gyerekeket a környező iskolákból, akik felszabadultan játszanak, míg szüleik vagy tanáraik félszemmel vigyázva őket beszélgetnek, és az egyetemistákat, akik a közeli bölcsész- vagy jogi karokról, a tudományok alól egy-egy órára felszabaduló idejükben szendvics-ebédet majszolnak a padon, sütkéreznek a nyugalomban.
Egy kávézó a park egyik sarkánál nyitotta meg teraszát. Pihenésre, laza diskurálásra csalogató székekkel, asztalokkal várva a vendégeket a park bejáratánál.
A kertet 1932-ben rendezték, és közkertté nyilvánították. A Károlyi palotához tartozott, innen kapta nevét is. A palota és a hozzá tartozó terület a 1768-ban került a Károlyi család birtokába, és maradt 1932-ig.
A mai kertben áll az 1848-as Irányi Dániel szobra, Kallós Ede alkotása. A palotában működik a Petőfi Irodalmi Múzeum, kertjében Palotakerti esték címmel szabadtéri színpadi előadásokat tartanak nyáron.
Irányi Dániel (1822 – 1892) az 1848-as események egyik jelentős alakja (Pesti Kör, Ellenzéki Kör, Közcsendi Választmány, országgyűlési képviselő, kormánybiztos). 1886-ban alapító elnöke lett az Erkölcsnemesítő Egyesületnek. Kitartó küzdelmet folytatott a teljes vallásszabadság megvalósításáért és a polgári házasság bevezetéséért.
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
– Petőfi
Kérdések: Hol leled meg te a békét?
Milyen mindennapi tevékenységben, esetleg mely helyen találsz te békét ez életedben?
Pihenőhelyek: maga a kert!, a sarki presszó, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Egyetem tér kávézói.